porterfromamerica.net
A munkavállalók a szabadság legnagyobb részét a nyári időszakra tervezik. Hogy pontosan hány nap plusz szabadság jár a munkavállalónak a 20 munkanapos alapszabadság mellett, az az életkor alapján kerül meghatározásra az alábbiak szerint: 25. életévétől 1, 28. életévétől 2, 31. életévétől 3, 33. életévétől 4, 35. életévétől 5, 37. életévétől 6, 39. életévétől 7, 41. életévétől 8, 43. életévétől 9, 45. életévétől 10 munkanap pótszabadság jár. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amikor fenti bekezdésben meghatározott életkort betölti. A szabadság arányos része jár a munkavállalónak, ha munkaviszonya év közben kezdődött, vagy szűnt meg. A fél napot elérő töredéknap a szabadnapok kiszámításakor egész munkanapként veendő figyelembe. Érdemes tudni, hogy az éves szabadságot több jogcímen pótszabadság lehetőségével meg lehet toldani. Mikor jogosult a munkavállaló pótszabadságra? A munkavállaló a 16 évesnél fiatalabb gyermek(ek) után pótszabadságra jogosult.
A gyakorlatban két dolog történhet: vagy megadják a hátralevő szabadnapjainkat, vagy kifizetik őket, habár a fizetéskor nehézségek szoktak fellépni. Ha a munkaviszony megszakítása az év első felében történik meg, a szabadságnak egy része áll rendelkezésünkre. Megtörténhet, hogy túl sok szabadnapot vettünk ki már addig a bizonyos időpontig, ezért ekkor a hiányt pénzzel egyenlítik ki. Ha az év második felében következik be ilyen fajta változás, akkor az egész évi szabadság a miénk egészen addig, míg munkaviszony hivatalosan meg nem szűnik. Ehhez viszont szükséges az, hogy hat hónapig folyamatosan dolgozzunk a vállalatnál. Vigyázat! A szabadnapok átvitele az egyik munkahelyről a másikra csak úgy lehetséges, ha az addigi főnökünk megbeszéli ezt az új főnökkel. Ennek értelmében fennáll a veszélye annak, hogy az új munkahelyen nem kapjuk meg a várt szabadságot.
A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A szabadságot esedékességének évében, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni – eltérő megállapodás hiányában – oly módon, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól, amely nyáron nagyon kellemes két hét lehet.
Így négynapos munkahét után 20, hatnapos után pedig 30 szabadnap járna a fogyatékkal élő munkavállalónak egy évben. A 18 év alatt dolgozó embereket külön törvény védi (Jugendarbeitsschutzgesetz), amely a csökkentett munkaidő mellett többek közt a szabadságra is kiterjed. Ennek értelmében: a 16 évnél fiatalabbak 30, a 17. életévüket be nem töltöttek 27, míg a 18 év alattiak legkevesebb 25 napos fizetett szabadságban részesülnek egy évben. Szabadság próbaidő alatt Németországban A legtöbb munkaviszony próbaidővel indul. Vehetünk ki ebben a periódusban szabadnapot? Alapvetőleg igen, mert minden egyes ledolgozott hónap után egytizenketted részét kapjuk az éves szabadságnak. Ilyenkor a törvény a munkaadót védi annak érdekében, hogy az újonnan felvett alkalmazott ne mehessen el már az első néhány munkanapban szabadságra, az éves szabadság jogával élve. A teljes egy évi szabadság fölött először 6 hónap munka után rendelkezhetünk. Mi történik a szabadsággal betegség esetén Németországban? A szabadság törvény szerint a munkavállaló kikapcsolódására vonatkozik, ezért a betegségben eltöltött időt nem vonhatják le a szabadnapjainkból, mivel az elsősorban a felépülésről, gyógyulásról szól, és nem a kikapcsolódásról.