porterfromamerica.net
Legsúlyosabb, végső esetben maga a bíró is feljelentést lehet kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolattartás akadályoztatása miatt. Az szintén jelentős előrelépés, hogy a bíróság március 1-től a problémás kapcsolattartási ügyekben nemcsak a gyámhivatal, hanem a rendőrség asszisztenciáját is kérheti. "Egyfelől rettenetes lehet megélni lelkileg, amikor rendőr viszi el otthonról a gyereket. Másfelől eddig olyannyira végrehajthatatlanok voltak a kapcsolattartási végzések, és annyit sérültek már, főként a gyerekek jogai, nem volt más választás, mint a jóval határozottabb fellépés" – érvel az ügyvéd. Illés Blanka hozzáteszi, bízik benne, hogy már egy rendőri intézkedés lehetősége önmagában kellően visszatartó erő lesz a szülők szemében. "Remélhetőleg egy anya vagy apa sem szeretné kitenni rendőri intézkedésnek a gyerekét. Annak, hogy a törvény értelmében a rendőr pakolja össze a lakásban a ruháit, a játékait, vagy ha iskolás, akkor a tanszereit, a gyógyszereit, stb. Inkább odaadja a másik szülőnek, semhogy megvárja ezt" – magyarázza az Illés Blanka, aki hozzáteszi, hiába volt a gyámhivatalnak korábban lehetősége, hogy rendőrt hívjon az elfajuló kapcsolattartási ügyekben, ő egy példát sem látott erre az elmúlt húsz évben.
Nagyobb szigor és komoly büntetés az eredménye egy új törvénynek, amely azért született, hogy több eszközt adjon a gyerekek és a vétlen szülők kezébe arra az esetre, ha volt párja nem adja vissza időben a gyereket. Innentől érdemes lesz jobban vigyázni. Tegyük fel a kérdést, vajon mi az általános tapasztalat a következőkben: A válás kimondása és a szülői felügyelet rendezése (leánykori nevén: gyermekelhelyezési per) után jellemzően mennyire tartják be a magyar szülők a gyermekkel való kapcsolattartás szabályait? Azt, hogy a bírósági végzés alapján például az anyának és az apának heti váltásban vasárnap este át kell adniuk egymásnak a gyereket? Vagy az egyik szülő péntekenként elviheti magával a hétvégére? És vegyük figyelembe azt is, hogy a nem konkrét időpontokhoz kötött, rugalmas kapcsolattartás folyamán is lehetnek a felek közt nézeteltérések, amikor egyikük (vagy akár mindkét szülő) következetesen nem teljesíti szülői kötelességeit. "Rengeteg probléma adódott a kapcsolattartás terén.
Nagyon sok esetben nem lehetett végrehajtani ezeket a bírósági végzéseket" – mondta az nlc. -nek Illés Blanka családjogi ügyvéd. A vonatkozó jogszabályok és a szakember tapasztalata szerint az eddigi "puha" gyakorlat úgy működött, ha az egyik szülő nem kapta vissza időben a másiktól a gyereket, 30 napon belül bejelentést tehetett a gyámhivatalnál. Ők kitűztek egy tárgyalást, ahol meghallgatták a feleket. Például megkérdezték az anyát, miért nem adta oda, vagy az apát, hogy miért nem vitte el a gyereket, stb. Ezek után első lépésként döntés született, hogy a kapcsolattartás meghiúsulása kinek róható fel, majd felszólította a gyámügy az illetőt, hogy mostantól ne szabotálja a bírósági végzést. Amennyiben ez valamiért mégsem történt meg, a jogszabály alapján második lépésként a pénzbírság mint a fegyelmezés eszköze következett. Bár hivatalosan ekkor a gyámhivatal 5 ezer és 500 ezer forint közti összeget is kiszabhatott a szülőre, Illés Blanka szerint többnyire a legalsó határt súrolták az ekkor kirótt összegek.
Miután a bíróságok soron kívül járnak el ezekben az ügyekben, bizakodásra adhat okot, hogy nagyon gyors, a gyámhivatalinál tempósabb ítéletek születnek – gondolja Illés Blanka. (A növekvő szigor ellenére a törvény ezután is számol azzal, hogy betegség vagy a munka miatt bármelyik szülő életében adódhatnak vis maior helyzetek. Egy-egy kimaradt láthatás miatt még nem indul eljárás, ám ezeket később pótolni kell. ) Kijön a rendőr, fogja, és elviszi a gyereket Az új törvény értelmében az első szint lényegében változatlan: a bíróság is meghallgatást tart, majd figyelmeztet az elmaradt láthatás pótlására, a kapcsolattartás "önkéntes" betartására, illetve mindezek következményeire. Az viszont már komoly különbség, hogy az elmulasztott láthatások után várhatóan nagyságrendileg nagyobb pénzbüntetést ítélnek meg. A bíróság ezzel párhuzamosan dönthet úgy, hogy megkeresi a gyámhatóságot, hogy indítsanak pert a szülői jog megszüntetésére. Például ha egy anya rendszeresen nem adja oda a gyereket az apának, a gyámhatóság az apa nevében indít pert az anya ellen.