- Arany jános tetemre hvs
- Arany János - Tetemre hívás - A Szabad Színház filmje, Видео, Смотреть онлайн
- Elemzés
Дата публикации: 19. 10. 2009 20:48 Продолжительность: 04:55 Действия: Источник видео: Описание: A ballada alapja egy középkori istenítélet: az a hit, hogy a halott sebe újra vérezni kezd a gyilkosának jelenlétében. Előadja: Sinkovits Imre Подписывайтесь на наш Telegram канал @thewikihow открыть Теги: Arany János Tetemre Hívás Arany János: Tetemre Hívás
Arany jános tetemre hvs
Zenés összeállítás Arany János balladáiból és az Őszikék lírájából Előadóest TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA "Arany János lírája megáll a saját lábán is, nem kell különösebb hókuszpókusz ahhoz, hogy érdekessé tegyük. Viszont ha szélesebb tömeghez akarunk szólni, s nemcsak a költészet kedvelőihez, érdemes valamilyen népszerűbb megoldáshoz folyamodni. Ilyenkor jön a megzenésítés… A versekhez írt dallamok, az előadás zenei világa nemcsak magyar népzenei motívumokból táplálkozik, hanem skót és ír népi dallamok is feltűnnek benne, hiszen Arany sokat merített a skót népballadákból. " - Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója jellemzi így a budapesti Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján is bemutatott, a költő balladáiból és kései lírájából összeállított nagyszerű előadást.
bárha pecsétem Váddal az önnön szívemig ér: Mindenki gyanús nekem, aki él! " "Jöjjenek úgy hát ifju baráti! " Sorra belépdel sok dalia: Fáj nekik a hõst véribe' látni, S nem harc mezején elomlania. Erre se vérzik Bárczi fia. "Jöjjön az udvar! apraja, nagyja... Jöjjön elõ Bárc, a falu, mind! " Megkönyezetlen senki se hagyja, Kedves urára szánva tekint. Nem fakad a seb könnyre megint. "Jöjjön az anyja! hajadon húga! " Künn a leány, már messze, sikolt; Anyja reárogy, öleli búgva: Mindre nem érez semmit a holt: Marad a tört vér - fekete folt. "Jöjjön utolszor szép szeretõje, Titkos arája, Kund Abigél! " Jõ; - szeme villan s tapad a tõrre; Arca szobor lett, lába gyökér. - Sebbõl pirosan buzog a vér. Könnye se perdûl, jajja se hallik, Csak odakap, hol fészkel az agy: Iszonyu az, mi oda nyilallik!... Döbbenet által a szív ere fagy: "Lyányom, ez ifjú gyilkosa vagy! " Kétszeri mondást - mint lebüvölten - Hallgat el, aztán így rebegi: "Bárczi Benõt én meg nem öltem, Tanum az Ég, s minden seregi!
Arany János - Tetemre hívás - A Szabad Színház filmje, Видео, Смотреть онлайн
Hanem e tőrt én adtam neki. "Bírta szivem' már hű szerelemre, - Tudhatta, közöttünk nem vala gát: Unszola mégis szóval "igenre", Mert ha nem: ő kivégzi magát. Enyelegve adám a tőrt: nosza hát! " S vadul a sebből a tőrt kiragadja, Szeme szokatlan lángot lövell, Kacag és sír, s fennvillogtatja S vércse-visongással rohan el. Vetni kezet rá senki se mer. Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell; Dala víg: "Egyszer volt egy leány, Ki csak úgy játszott a legénnyel, Mint macska szokott az egérrel! " (1877. október 27. ) Arany János Őszikék korszakának egyik balladája az 1877-ben íródott mű. A ballada jellegzetessége többek között az ellipszis és az, hogy mindhárom műnemet tartalmazza. Az Őszikék korszakra jellemző, hogy felbomlanak a határok, a csekélyebb bűnhöz is nagyobb bűnhődés társul. Felbomlik az egyensúly, míg a Nagykőrösi korszakra a rendezettség jellemző. A Tetemre hívás a bűn-bűnhődés kapcsolatáról szól és egy gyilkosság elkövetőjének keresését mutatja be. Hétköznapi emberek a szereplői.
Hanem e tőrt én adtam neki. Bírta szivem' már hű szerelemre - Tudhatta, közöttünk nem vala gát: Unszola mégis szóval "igenre", Mert ha nem: ő kivégzi magát. Enyelegve adám a tőrt: nosza hát! " S vadul a sebből a tőrt kiragadja, Szeme szokatlan lángot lövell, Kacag és sír, s fennvillogtatja S vércse-visongással rohan el. Vetni kezet rá senki se mer. Odakinn lefut a nyilt utca során, Táncolni, dalolni se szégyell; Dala víg: "Egyszer volt egy leány, Ki csak úgy játszott a legénnyel, Mint macska szokott az egérrel! " (1877 okt. 27)
- Arany János: Tetemre hívás (Aranyak 6.) mp3 letöltés
- Arany János: Tetemre Hívás - Árkiné Péter Darinka - TheWikiHow
- Győr cinema city moziműsor
- Arany János: Tetemre hívás illusztráció: Zichy Mihály | Rajzok, Illusztráció, Képzőművészet
Elemzés
Saját – főképp a Lerch István jegyezte – szerzeményeikben félreérthetetlenül jelennek meg a korszak emblematikus brit sztárjaként példaképüknek tekintett Emerson, Lake and Palmer trió (ELP) stílusjegyei (Teketória, Vízállásjelentés, Valami más) vagy épp Weiner Leó Rókatánc-feldolgozása. Ez utóbbi csaknem 12 perces hosszúságával, Herpai Sándor invenciózus dobszólójával, Lerch markáns szintetizátorjátékával és fülbemászó harmóniáival messze kiemelkedik a szigorú rendszabályok szerint működő, mégis improvizatív darabok közül. Két dal erejéig (Gondolatok, Valami más) még az énekléssel is próbálkoznak, ám ez mind orgánumban, mind szövegben aligha erőssége a hangszeres játékban mindent felülmúló csapatnak. Az úgyszintén maratoni hosszúságú Valami más opusában Sáfár Öcsi (is) remekel: dallamos, izgalmas basszus-szólóját Greg Lake is megirigyelhetné. S ha már ELP: nyilván a példakép sem maradhat ki a repertoárból: a Bluesvariáció tempós, jellegzetes tételét a felületes zenehallgató akár össze is tévesztheti Emersonékkal.
A vers szerkezetileg 3 egységből áll. Az 1. egység (1-3. versszak) a balladai alaphelyzetet mutatja be. Az öreg Bárczi itt zord, szigorú, kegyetlen embernek tűnik, aki nem enged senki halott fia közelébe, még azt se engedi, hogy megmosdassák a halottat, ezáltal a kegyelettől is megfosztja. A 2. egység (4-11. versszak) világít rá arra, hogy az öreg Bárczi mindezt azért teszi, mert nagyon kötődött a fiához, és meg akarja tudni, ki Benő gyilkosa. Hosszas nyomozás helyett Istenhez fordul és tetemrehívást rendez. A 3. egység (12-16. versszak) Benő halálának történetét meséli el és Abigél bűnhődését ábrázolja. Az őrült lány tébolyult viselkedése nagyon életszerűen jelenik meg a versben. Az utolsó strófában egy rövid kis dalban mondja el, mit tett, és a vers tanulságát is kimondja. Egy másik felosztás szerint a vers 2 egységre tagolható: az 1. egység (1-10. strófa) a körülményeket és a tetemre hívás folyamatát írja le, a 2. egység (11-16. strófa) Kund Abigél visszaemlékezése a végzetes enyelgésre, amely Benő halálához vezetett, valamint a narrátor tömör elbeszélése a lány megtébolyodásáról.