porterfromamerica.net
Tetoválásairól Az első tetoválása 1991 nyarán készült Sopronban, Gabó mesternél. Elárulta, 2 hónapig keresgette mi is legyen a minta; így lett az első tetoválása a Horus szem (az egyiptomi istenek között Hórus volt a jólét vagy bőség istene), amely hátára került. 2008-ban a jobb vállára került egy új tetoválás, amely ezúttal egy ördögöt ábrázolt. Elmondása szerint nagyonis hasonlít rá! Andor mondta: "A zene az érzelem matematikája, a matematika az értelem zenéje. A Zene belülről jön, és érzelmeket táplál! " Kislemezek, maxi-lemezek 2007- Ocho Macho 2010- Pancho (CLS Music) 2013- Maskaray (CLS Music) 2015- Punk (Egység Média) Albumok 2009 - El mundo fantástico (platina, CLS Music) 2011 - Online a Világ (platina, CLS Music) 2014 - De Puta Madre (Egység Média)
1919-ben a Tanácsköztársaság követségi titkára Bécsben, később pedig a "Bécsi Magyar Újság" és a "Diogenes" munkatársa. Avantgarde hangvételű lírája révén közel került Kassák köréhez, a "Ma című folyóirathoz. Emigrációja idején ismerkedett meg József Attilával és Déry Tiborral, akikhez élete folyamán szoros barátság fűzte. Megérintette József Attila személyiségének varázslatos ereje, és az idősebb barát gyöngéd szeretetével vette pártfogása alá – az életmű két versében a Németh Andornak is emléket állító – költőt. József Attila költői érzékenysége azonnal rátapintott a Németh Andorban bujkáló melankóliára, s biztatását verssé formálta "Németh Andor" című költeményében: "Egy nagyon tiszta vízcseppet dörgöljetek a szemire - harminchat éve várja már térden a kékpúpú teve. Lidi, főzz neki húslevest, rabbi, mondj neki kabbalát, vegyetek békákat neki, hogy legyen népe legalább. Vad ágyúszóval vágtatott gyöngyház-korán a tenger át két fürtjén őrzi a leölt halacskák szürke sóhaját. " 1926-ban tért vissza Magyarországra, de a tizenkét évi távollét olyan messze sodorta őt a "Nyugat" nagy íróitól, hogy – bár Babits és Kosztolányi is sokra becsülte – a "Nyugat"-tal polemizáló folyóiratokban (A Dokumentum, A Toll, Literatúra, Szép Szó) vélte megtalálni szellemi otthonát.
Németh Andor NÉMETH ANDOR (Celldömölk, 1891. december 28. – Budapest, 1953. november 13. ) író, költő, kritikus Ősei között akadtak jómódú elődök (Grünfeldek, Pickek), de szülei már szegénynek számítottak. Családja Szombathelyre költözését követően a gimnázium első hat osztályát a premontreieknél végezte el. Az utolsó két osztályt Kolozsvárott tette le, ahol az önképzőkörben korán megnyilvánult költői tehetsége. Érettségi után, 1909-ben a "Kolozsvári Újság"-nál fizetés nélküli újságíró lett. Ekkor kötött személyes ismeretséget Osvát Ernővel és Adyval is. 1910 nyarán pár óra alatt írta meg "Veronika tükre" című egyfelvonásos legendáját. Rövid szolnoki tanárságot követően a művet 1913-ban a Galilei Kör mutatta be, amelynek Németh Andor alelnöke volt. A következő esztendőben Párizsba utazott, hogy megismerkedjen az új francia líra vonulatával és közvetlen érintkezésbe lépett Apollinaire-rel. Az első világháború kitörése után egy francia szigetre internálták, ahol négy keserves esztendőt húzott le.
Lódi Gabriella, ill. Huszárik Zoltán; Szépirodalmi, Bp., 1979 Gelléri Andor Endre válogatott művei; vál., szöveggond., jegyz. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Magyar remekírók) Jamaica rum ( Olcsó Könyvtár sorozat, válogatott novellák, 1984) Egy önérzet története, 1-2. ; sajtó alá rend. Gelléri Ágnes, utószó Réz Pál; Osiris, Bp., 2000 Egy fillér (novellák, 2000) A szerelmes ágyfestő (válogatott elbeszélések, 2005) Nekem szeretet kell. Tisztelet Gelléri Andor Endrének; szerk. Gelléri Ágnes, Kirschner Péter, előszó Szakonyi Károly; Tevan Alapítvány–MAZSIKE, Bp., 2013 (Tevan könyvtár) Femicska csókjai. Kiadatlan elbeszélések, dokumentumok, visszaemlékezések; gyűjt., sajtó alá rend., utószó Urbán László; Argumentum, Bp., 2015 Díjai [ szerkesztés] 1931 Mikszáth Kálmán Regénypályázat díja 1932 Baumgarten-jutalom 1934 Baumgarten-évdíj 1935 a Nyugat novellapályázatának díja Irodalom [ szerkesztés] Bálint György: Gelléri Andor Endre A nagymosoda ( Pesti Napló, 1931) Németh László: Három elbeszélő (Tanú, 1932) Kosztolányi Dezső: Gelléri Andor Endre ( Nyugat, 1933) Halász Gábor: Gelléri Andor Endréről (Nyugat, 1934) Vas István: Gelléri Andor Endre Kikötő ( Válasz, 1936) Sz.
A magyar irodalom nagy magányosai közé tartozott, aki egész élete folyamán nem lelte meg gondolatainak irodalmi kifejezési formáját. A vers, a dráma és a regény területén egyaránt csak ígéretes töredékek jelzik a pályaívet. Irodalmi szegénylegényként tengődött a kávéházakban, akit belülről feszített az önkifejezés, az alkotás igénye – s egyúttal félelme. Arthur Koestler találóan jellemzi alakját: "Budapesti tartózkodásom alatt, később pedig Svájcban és Párizsban mindvégig elválaszthatatlanok maradtunk, s közös barátaink csak úgy neveztek bennünket: a cég. (…) Németh volt a leginkább barokk személyiség, akivel valaha találkoztam. Fiatalkorában nemzedéke legkifinomultabb prózaírójaként tartották számon Magyarországon. Az volt a tragédiája, hogy orvosolhatatlan lustasága, a maga elé állított túlságosan magas mérce és az ismertség iránti teljes közönye következtében soha egyetlenegy regényét sem fejezte be. " (Arthur Koestler: A láthatatlan írás. Bp. 1997. 187 p. ) Németh Andor egyike volt a legmodernebb nyugati áramlatok csatornáinak és esszéiben, filozófiai alapozású kritikáiban Kafka, Joyce, Tzara és Cocteau értékeit közvetítette.
Tverdota György: Németh Andor: egy közép-európai értelmiségi a XX. század első felében 1. 2009. 247 p. N. T.
A téglagyári árokban talált agyagból szobrokat gyúrtam, mindent, amit láttam, lerajzoltam. " Az irodalom mellett aktívan sportolt, olyan szívóssággal, hogy gyönge, betegségekre hajlamos testalkata ellenére kifejezetten jó diszkoszvető volt. A kiscelli Általános Iskola falán található emléktáblája Családja [ szerkesztés] Édesapja Gelléri József lakatosmester, édesanyja Frankel Sára. Édesanyja a gyermek születésénél fellépő fertőzés következtében súlyosan megbetegedett. [3] Felesége Dreier Julianna (sz. 1916) volt, akivel 1937. augusztus 19-én kötöttek házasságot. Az asszony két kisgyermekével (Ágnes és József) együtt túlélte az üldöztetéseket és a világháborút. [4] Művei [ szerkesztés] Gelléri Andor Endre síremléke az óbudai izraelita temetőben. (Budapest, III. ker. Bécsi út 369. ) A nagymosoda. Regény; Pantheon, Bp., 1931 ( Az új magyar regény) Online elérhetőség Szomjas inasok. Elbeszélések; Nyugat, Bp., 1933 ( Nyugat-könyvek) Online elérhetőség Hold ucca; Nagy K. és Tsa., Debrecen, 1935 ( Új írók) Online elérhetőség Kikötő; Athenaeum, Bp., 1936 (Magyar novellák) Villám és esti tűz; Almanach, Bp., 1940 Online elérhetőség Téli kikötő.
Schmuck Andor a Facebook-oldalára posztolt egy fotót, amelyen egy nő kezét fogja, s mindkettőjükön karikagyűrű van. Csak annyit írt mellé, hogy: "Igen! :-)))". A celebbé vált egykori politikus hirtelen bejelentése alatt értetlenkedő és gratuláló ismerősök kommentjei tömörülnek. A telefonon kereste Schmuck Andort, hogy gratuláljunk, és megtudjuk, miről is van szó valójában. "Köszönöm a hívást, boldog vagyok, de többet nem mondhatok" – mondta Schmuck, aki sikeres eljegyzésen van túl, s az is meglehet, hogy már az esküvőt is megtartották élete új szerelmével. Schmuck Andor egyébként tavaly nyáron még hirdetéssel keresett feleséget. Az egykori politikus egyszer már volt nős. 2009 júniusában feleségül vette kedvesét, Krisztinát, de másfél év házasság után elváltak. Azóta csak futó kapcsolatairól írt a bulvár.
Kiadatlan elbeszélések, dokumentumok, visszaemlékezések; gyűjt., sajtó alá rend., utószó Urbán László; Argumentum, Bp., 2015 Díjai 1931 Mikszáth Kálmán Regénypályázat díja 1932 Baumgarten-jutalom 1934 Baumgarten-évdíj 1935 a Nyugat novellapályázatának díja Irodalom Bálint György: Gelléri Andor Endre A nagymosoda ( Pesti Napló, 1931) Németh László: Három elbeszélő (Tanú, 1932) Kosztolányi Dezső: Gelléri Andor Endre ( Nyugat, 1933) Halász Gábor: Gelléri Andor Endréről (Nyugat, 1934) Vas István: Gelléri Andor Endre Kikötő ( Válasz, 1936) Sz. Lódi Gabriella: Gelléri Andor Endre ( Irodalomtörténeti Közlemények, 1954 4. sz. ) Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok (Budapest, 1956) Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák (Budapest, 1959) Nádass László: Utolsó találkozás ( Élet és Irodalom, 1966. 14. ) Szépirodalmi feldolgozás Fodor József: Emlékezés döbbenetével Gelléri Andor Endre emlékének (vers, Magyarország, 1957. z. ) Déry Tibor: Gelléri Andor Endréről. Emlék és vélemény (Kortárs, 1965.
Lódi Gabriella: G. (Irod. tört. Közl. 1954 4. sz. ); Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok (Bp., 1956); Kardos László: Vázlatok, esszék, kritikák (Bp., 1959); Nádass László: Utolsó találkozás (Élet és Irod. 1966. 14. ). – Szi. Fodor József: Emlékezés döbbenetével G. emlékének (vers, Magyarország, 1957. z. ); Déry Tibor: G. -ről. Emlék és vélemény (Kortárs, 1965. 1. ); Vargha Kálmán: G. (1980).