- Magyarul
- Története
- Feltérképezték, hol élnek az elüldözött szefárd zsidók leszármazottai - Kibic Magazin
- Teljes
- Szefárd zsidók Erdélyben? | Szombat Online
- Miért Maradtak a Zsidók? | Német Zsidó Perspektíva
- A . Toledótól Szalonikiig (2003)
Több mint 500 évvel ezelőtt zsidók tízezrei menekültek el Spanyolországból, mert üldözték őket. Az ok: a tűrhetetlen uzsoráskodás, melynek következtében spanyolok tömegei veszítették el vagyonukat, és süllyedtek kilátástalan nyomorba. Fél évezred elteltével leszármazottaikat vissza kívánják hívni a nagyokos spanyolok. (Vagy inkább a cionbérenc madridi kormány. ) Mielőtt a 15. században működésbe lépett volna a spanyolországi inkvizíció, hozzávetőleg 300 ezer zsidó élt Hispániában. A világ egyik legjelentősebb zsidó közössége volt a spanyolországi. Napjainkban 40 és 50 ezer közé tehető a számuk – amely azonban rövidesen jelentős mértékben növekedni fog. Régi-új honfoglalók szemelték ki Spanyolországot is Novemberben Alberto Ruiz-Gallardon, a madridi kormány igazságügyi minisztere vázolta azokat a terveket, melyeknek értelmében az egykori spanyolországi szefárd zsidó közösség leszármazottai gyorsított eljárással spanyol útlevélhez és állampolgársághoz juthatnak. A lehetőség világszerte mozgósította a szefárd zsidókat.
Magyarul
2018. február 22. 10:41 MTI A ladino, azaz a több mint 500 éve az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók által beszélt spanyol nyelv fennmaradását szolgáló izraeli kulturális akadémia létrehozásáról állapodtak meg kutatók és akadémikusok Madridban. A zsidók kiűzése Spanyolországból A Spanyol Királyi Akadémián (RAE) tartott kétnapos tanácskozás után mintegy húsz szakember írt alá megállapodást, amelyben kinyilvánították elkötelezettségüket a ladino akadémia megteremtése mellett annak érdekében, hogy megmentsék ezt az eltűnőfélben lévő nyelvet. Egyben felkérték az Izraelben működő ladino nyelvőrző szervezet, az Autoridad Nasionala del Ladino i su Kultura vezetését, hogy kezdeményezze az akadémia hivatalos elismerését az izraeli kormánynál. Becslések szerint a világon mintegy félmillióan beszélhetik a spanyolországi szefárd zsidók archaikus nyelvét, többségük Izraelben él. Tamar Alexander-Frizer, az 1996-ban alapított izraeli ladino szervezet elnöke szerint a zsidó-spanyol nyelvet jelenleg leginkább idősek beszélik, így azt a fiatalokhoz kell eljuttatni, és ehhez szükség van az oktatására.
Története
Feltérképezték, hol élnek az elüldözött szefárd zsidók leszármazottai - Kibic Magazin
Kamhi szülei például ezen a nyelven értettek szót az olasz őrökkel. Kamhi maga ott járt iskolába, neki ebben segített a ladino: könnyebben megértette a dolgokat, és gyorsan elsajátította az olasz nyelvet. Még ha léteznek is olyan muzsikusok, akik ladino nyelven is énekelnek (az alábbi videón pl. Yasmin Levy), a szefárd fiatalok, ahogy az lenni szokott, nem különösebben lelkesek, ami ősi nyelvük ápolását illeti. Miután a spanyol kormány 2015-ben felajánlotta az inkvizíció által elüldözött zsidók leszármazottainak a spanyol állampolgárságot, sokan inkább a modern spanyol tanulásának álltak neki. A kiűzöttek utódai közül egyébként 4302 embert tartott nyilván Mariano Rajoy kormánya. Az utolsó négy ember, aki még beszéli a ladinót Szarajevóban, a hetvenes, nyolcvanas éveiben jár. Könnyen elképzelhető, hogy halálukkal a ladino is kihal a városból. A nyelv egyedülállóan képviseli identitásukat és történelmüket, és mindig a családi meghittségre emlékezteti őket. Kamhi például akkor beszélt anyjához ladinóul, ha azt akarta, hogy mások ne értsék, amit mond.
Teljes
Szefárd zsidók Erdélyben? | Szombat Online
Miért Maradtak a Zsidók? | Német Zsidó Perspektíva
A családja minden bizonnyal lebilincselően izgalmas történetét Carvajal könyvben is megírta, melynek címe: Az elfelejtett folyam: a túlélés, az identitás és az inkvizíció modern története. Az újságírónő felvette a kapcsolatot Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségével, azonban azt közölték vele, hogy nem jogosult az állampolgárságra. Legalábbis egyelőre. Carvajal nem is tett le szándékáról. Az elutasítás egyik oka lehet, hogy a hölgy családja a spanyol zsidók azon egyharmadához tartozik, akik eléggé el nem ítélhető módon megtértek a katolicizmushoz annak érdekében, hogy elkerüljék az inkvizíciót. (De egyes történészek szerint még megtérésük után is megfigyelték, és üldözték őket, mivel nem hagytak fel bizonyos "zsidó szokásokkal", és legfőképpen az uzsoráskodással. ) Mindennek tetejébe Carvajal a zsidó vallását sem gyakorolja. Előbb meg kell térnie a judaizmushoz, és azután folyamodhat a spanyol állampolgárságért – közölték vele a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének illetékesei. (Agyrém: ma már tehát ahhoz, hogy megkaphassa valaki a spanyol állampolgárságot, meg kell térnie a judaizmushoz.
A . Toledótól Szalonikiig (2003)
De ugye el kellene hinnünk, hogy nincsen zsidó világuralom, és a zsidók nem kiváltságos népcsoport a nyugati világban. ) Mindennek ellenére az újságíró hölgy jogtalanságot és kényszert szimatol. "Úgy érzem, hogy megint rám akarnak erőszakolni valamit. Itt vannak az egykoron erőszakkal katolicizmusra térített emberek leszármazottai, és most megint azt mondják nekik, ezt tegyétek, azt tegyétek, és térjetek át egy bizonyos vallásra. És mi van akkor, ha valaki történetesen egy szekuláris zsidó? " Az állampolgárság megszerzésének pontos szabályait egyelőre még nem rögzítették le. Ezért aztán nagyon is elképzelhető, hogy a zsidóság köreiből érkező kritikák hatására módosítanak a tervezeten. Nehogy valami apró jogsérelem érje a sokat szenvedett és mindig üldözött "szegény zsidó embereket". Mauricio Toledano, a Spanyol Zsidó Közösségek Szövetségének főtitkára a BBC számára adott nyilatkozatában közölte: a kormányzat még dolgozik a törvénytervezet részletein. Véleménye szerint a jogszabály végső változata alapján a spanyolországi szefárd ősökkel rendelkező minden egyes személy jogosult lesz az állampolgárságra – függetlenül attól, az illető zsidónak vallja-e magát, vagy sem.
Mindez Spanyolországnak körülbelül harmincmillió euróba kerül majd. A szefárd zsidók spanyol kettős állampolgárságának ügyét járta körbe a Reporter.
A zsidókat választás elé állították: vagy elvándorolnak vagy keresztény hitre térnek. Azokat, akik főleg kényszer hatására felvették a kereszténységet, de otthonaikban megtartották a zsidó szokásokat, nevezték maranóknak. Az inkvizíció nyomására elüldözött zsidók elsősorban a törökök által birtokolt területeken, Észak-Afrikában és Dél-Kelet Európában (az ókori Thrákiában és Thesszáliában) telepedtek le. Amikor 1531-ben Portugáliában is bevezették az inkvizíciót, a zsidóüldözés új hulláma már a maranókat sem kímélte. Ők főleg kikötővárosokba (Amszterdam, Hamburg, London, Bayonne, Bordeaux, Livorno) menekültek, mivel közülük nagy számban voltak érdekeltek a nagykereskedelemben. Ezek a szefárdok azonban a korábbi üldözöttekkel szemben többnyire már nem szefárdul, hanem spanyolul és portugálul beszéltek. Az Ibériai-félszigetről elűzött zsidók nemcsak nevükben különböznek az askenázi zsidóságtól, hanem megőrizték nyelvüket, a judeospanyolt, saját szokásokat és irodalmat, liturgiát és zenei hagyományokat alakítottak ki, a babilóniai hagyományokhoz ragaszkodva.
Márpedig ilyesfajta rasszista megkülönböztetést nem lehet elviselni. A jogszabálytervezet várható módosítása nyomán azonban megmaradhat a brit állampolgársága is, miközben felveheti majd a spanyolt is. Mindez ugyanis neki (faji alapon) "jár". Hinnünk kellene abban a mítoszban is, mely úgy szól, hogy a zsidók kiűzése nyomán tönkrement a spanyol gazdaság. (Ellenkezőleg: a zsidók távozását követően kezdődött meg Amerika gyarmatosítása és a spanyol világbirodalom kialakulása. Az 1492 utáni két évszázad Spanyolország legdicsőségesebb korszaka. ) Maria Josep Estanyol, a Barcelonai Egyetem tanára, a következőképpen igyekezett hódolni a többnyire uzsoráskodásból élő hispániai zsidóság mai utódai előtt: "Az Oszmán Birodalom idején a szultán állítólag azt mondta, hogy nem érti, hogy olyan nagy király, mint a spanyol Ferdinánd, hogyan képes meglenni a zsidók nélkül, akiknek gazdagság, a vagyon köszönhető volt. " A "történész" szerint "a szultán nagyon örült annak, hogy a Hispániából elüldözött zsidó családok Törökországban telepedtek le, mert gazdagították a birodalmat".
- Feltérképezték, hol élnek az elüldözött szefárd zsidók leszármazottai - Kibic Magazin
- Megmenekülhet a Spanyolországból kiűzött zsidók által beszélt ladino nyelv » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
- Minden nőnek figyelnie kellene: ismerd fel időben a vashiány jeleit - bien.hu
- Ősi spanyol nyelven beszél Bosznia legkülönösebb sorsú kisebbsége - Qubit
A következő évtizedekben a meghódított magyar területek bekapcsolódtak a török közigazgatási és gazdasági vérkeringésbe, ezzel párhuzamosan pedig a kiürült vidékek is újra benépesültek. Ekkor érkezett a harmadik zsidó bevándorlási hullám. Elsősorban szefárd zsidók jöttek a Balkánról, illetve a birodalom belső területeiről. Ugyanakkor Budán valóságos zsidó metropolisz alakult ki: ismét feltűntek az ausztriai askenáziak, és saját közössége volt a szíriai zsidóknak is. Az Erdélyi Fejedelemségben görög és szerb kereskedők mellett balkáni eredetű, szefárd zsidók is letelepedtek. A negyedik hullám: vonzás és taszítás A törökellenes keresztény felszabadító háborúk szinte teljes egészében elsöpörték a zsidó közösségeket. Az oszmánok alatt békében élő zsidók fegyverrel védték Budát a keresztény csapatokkal szemben, amelyek 1686. szeptember 2-án éppen a zsidó negyeden áttörve jutottak be a várba. Az ostromlók a zsidók nagy részét lemészárolták, a többieket rabszolgának adták el. Máshol a zsidók nem várták meg, míg megérkeznek a császári hadak, hanem elmenekültek.
A 11. század második felében már bizonyosan éltek zsidó közösségek a Kárpát medencében. A Magyar Királyságban a kor viszonyaihoz képest általában nyugodtan élhettek a zsidók, ritkán kellett a Nyugat- és Közép- Európában gyakori pogromoktól tartaniuk. Ezért a korszakban folyamatos volt a bevándorlás a német, osztrák, cseh és morva területekről. A jövevények többsége a zsidóság nyugati, úgynevezett askenázi ágához tartozott. Kis számban, de éltek itt Dél-Európából származó, ún. szefárd zsidók is. Ilyen volt például II. Lajos híres-hírhedt alkincstárnoka, a Spanyolországból menekült Fortunatus Imre is. A harmadik hullám: a szétszakított ország Az oszmán hódítás ismét átrajzolta a viszonyokat. Az ország középső és déli régióit feldúló törökök számos települést elpusztítottak. A lakókat, keresztényeket és zsidókat egyaránt, elhurcolták. A budai zsidó közösség tagjait például az oszmán birodalom egész területén szétszórták: voltak, akik Isztambulba kerültek, másokat a hódítók Szófiába, Szalonikibe, vagy éppen a szentföldi Cfat városába vittek.