porterfromamerica.net
Elnök és miniszterelnök Az elnök és a miniszterelnök közötti különbség a kormány struktúrájának megfelelően változik. Ezt nagyon jól lehet látni egy olyan ország között, ahol elnök vagy miniszterelnök van, mint a kormány és az ország, ahol mindkettő létezik. Különböző politikai struktúrák léteznek a különböző országokban. Míg a kormányok elnöki formái vannak, vannak demokráciák, sőt diktatúrák is. De itt vagyunk, hogy megvitassuk a különbségeket az elnök és a miniszterelnök között. Vannak olyan országok, ahol az elnök az állam minden hatalmas vezetője, de vannak olyan demokráciák is, ahol puszta gumi bélyegző vagy ünnepi fej. Mindez az ország politikájától függ. Az elnök és a miniszterelnök megválasztásának rendszere is eldönti, hogy ki áll az ügyek vezetésében. Vegyünk példákat az elnök és a miniszterelnök kapcsolatának megértésére. Ki az elnök? Vannak olyan országok, ahol a kormány vezetője elnöke. Az Egyesült Államok, amely a világ nagy demokráciája, a demokrácia elnöki formája, ahol nincs miniszterelnök, és az elnöknek minden ereje a kezében van.
A fehérorosz-EU-s kapcsolatok az utóbbi években pragmatikusabbá, egyenlőbbé váltak, amiben nagy szerepet játszik Budapest - tette hozzá, majd hangsúlyozta: "továbbra is nyitottak vagyunk a kölcsönös tiszteleten és egyenlő jogokon alapuló párbeszéd folytatására". A tárgyaláson szó volt az ukrajnai helyzetről is, amely destabilizálja az európai biztonságot, és kihívás az egész régiónak – közölte. A fehérorosz-magyar gazdasági kapcsolatokról szólva Aljakszandr Lukasenka kiemelte a fehérorosz-magyar-svájci együttműködést a Stadler elektromos vonatok gyártásában. Megjegyezte továbbá, hogy nagy perspektívát látnak az autóbuszok, azon belül az elektromos autóbuszok közös gyártásában. A nukleáris energia felhasználására is kitért, úgy fogalmazva, hogy mindkét ország "szemtelen próbálkozásokba" botlott a békés nukleáris projektek kivitelezésének megakadályozására, ám erre mindkét országnak határozott a válasza. "Biztos vagyok abban, hogy minden területen nagy jövő előtt áll a két ország közötti együttműködés" - zárta nyilatkozatát a fehérorosz elnök.
A diktátor-miniszterelnök csak akkor hívta össze a kollégáit, ha nem akarta a felelősséget ő vinni valamiért. Különben sem voltak azok kollégák. Csak a Tisza írnokai. Az egész hivatalnoki kar egy gyűjtőnév alá volt fogható: Tisza és írnokai. " Eltekintenék a további olcsó aktuálpolitikai párhuzamoktól, de azért durva, nem? FERRARIS ARTÚR: A TÖRTÉNELMI TAROKKPARTI. A KÉP KÖZEPÉN JÓKAI MÓR, AZ ASZTAL JOBBOLDALÁN TISZA KÁLMÁN, MIKSZÁTH A KÉP JOBBSZÉLÉN DOHÁNYZIK Karcolataiban, tárcanovelláiban sok száz történetet örökített meg a századforduló parlamenti életéből. A folyosói pletykálást, az obstrukciót (ami az országgyűlési tárgyalás elnyújtását és ezzel a törvényhozási folyamat lassítását jelenti), a pártviszályokat és a nehézkes hivatali ügymenetet mind-mind tollhegyre tűzte. Legidősebb fia, Kálmán, szintén politikus lett. Bethlen István körének tagjaként megválasztották Miskolc főispánjává, azonban Gömbös Gyula hatalomra kerülésekor lemondott. A közélettől visszavonultan, 1950-ben halt meg.
Tovább olvasom Az elnök, a pápa és a miniszterelnök Fordította: Árokszállásy Zoltán Megjelenés dátuma: 2010-01-01 Terjedelem: 358 oldal Súly: 600 gramm Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ ISBN: 9789632272146 3 450 Ft 2 760 Ft Állandó 20% kiadói kedvezmény Nem rendelhető Volt három középkáder, akinek esélye sem volt, hogy a csúcsra jusson. A kaliforniai szenátor, Ronald Reagan túlságosan öreg volt és túlontúl konzervatív. Margaret Thatcher is túl konzervatív volt, ráadásul nő, aki még soha sem állt a brit Konzervatív Párt élén. Az pedig, hogy egy erősen antikommunista, hitbéli kérdésekben konzervatív lengyel főpap kerüljön Szent Péter trónjára, merő képtelenségnek tűnt, amikor a katolikus egyház a liberális Nyugat és a kommunizmus felé való nyitás politikája mellett kötelezte el magát. Ronald Reagen, Margaret Thatcher és Karol Wojtyla (a későbbi II. János Pál) mégis eljutott a csúcsra, mi több, együtt elérték, hogy Közép-Kelet-Európa békésen kiléphessen a szovjet birodalomból. John OSullivan, a neves újságíró, Margaret Thatcher egykori tanácsadója izgalmas portrét fest a nyolcvanas évek három legnagyobb hatású vezetőjéről, akik új irányt szabtak hazájuk, Európa és a világ történelmének.
raiders 2019. október 8., 20:32 Én ahhoz a generációhoz tartozok, aki a címszereplők legaktívabb éveit nem kísérhettem figyelemmel, és töri órán sem jutottunk el a 20. század második feléhez. Ezeket figyelembe véve elég csekély tudásom volt róluk, úgyhogy nagy érdeklődéssel vettem a kezembe ezt a könyvet. Számomra teljesen új megközelítést adott, hogy ennek a három, igen befolyásos embernek tulajdonította a szerző a Szovjetunió felbomlását. Fejtegetése nagyon informatív, ugyanakkor néha túlságosan belemegy a részletekbe, ami miatt kissé nehezen olvasható. Lehet, hogy a kor emberének sokat mondanak az alelnökök, képviselők, szenátorok nevei, de negyven év távlatából nem hiszem, hogy sokan ismerik őket. A regény kapcsán egy dolgot mindenképpen megjegyeznék, hogy 20-30 év távlatából még nagyon nehéz objektívan írni, így az író túlságosan is elfogult volt Reagen politikáját illetően. Ha egy Trump közeli tanácsadó 30 év múlva regényt ír az elnökről, bizonyára még akkor is őt fogja tartani a legalkalmasabb embernek és kitartóan ajnározni fogja.
Ugyanitt a hetven legnépszerűbb magyar regény között további két regénye szerepel még (Különös házasság, Beszterce ostroma). Ez csak Jókai Mór, Rejtő Jenő, Móricz Zsigmond és Wass Albert esetében fordult még elő. Mikszáthot sajnos utolérte az összes nagy írót sújtó átok: bekerült a neve a tantervbe. Ezt szó szerint is értem, hiszen minden helyesírási példatárban megtaláljuk, hogy hogyan kell toldalékolni azt, hogy "Mikszáthtal". A tanítónéni ezerszer elmondja, hogy nevét nehogy X-szel írjuk le (holott édesapja még Mixadt Jánosként volt anyakönyvezve). Művei pedig kötelező olvasmánnyá váltak, ami igazán elidegenítheti őt a mai olvasóktól. Ha van bármi, ami rombolni tudja egy író népszerűségét, az az, hogy a könyveit ráerőltetjük egy olyan korosztály tagjaira, akik a nyelvhasználatát még nem értik. Így hát egyre többen fordulnak a regények rövidített, kivonatolt formájához, hogy aztán eredetiben le se emeljék a polcról. "Olyan bolond kort élünk, hogy ritka az olyan ember, aki a lelkét hozzá tudja idomítani a gyermekek gondolkozásához…" – írta Mikszáth egy cikkében.
A lap megjegyzi, hogy nemcsak Nagy távozott az MNB-től, de a jegybanki eszköztár, devizatartalék és kockázatkezelési igazgatóság vezetője is.
Egyrészt a 2021-es költségvetést 3 százalékos idei GDP-visszaeséssel tervezték, miközben a jegybank elnöke kitartott a 2-3 százalékos növekedés lehetősége mellett, másrészt a Pénzügyminisztérium tanácsára megemelték a hazai devizatartalékok szintjét is; az eredetileg egymilliárd eurósra tervezett idei kibocsátást a válságban 4 milliárd eurós keretösszegig emelték. Ezek amolyan csatavesztéseknek bizonyultak az MNB részéről, és a név nélkül nyilatkozó források szerint elképzelhető, hogy ezekért Nagy Mártont tette az elnök felelőssé. Volt aki azt állította, hogy eleve volt egy vita Nagy és Matolcsy között arról, hogy kommunikálható-e továbbra is a 2-3 százalékos növekedés. Az Index azt írja, hogy rendszeresen lehettek ütközések az utóbbi időben az elnök és az alelnöke között, egyes források szerint pedig valakinek el kellett vinni a balhét azért, mert a járvány idején a miniszterelnök nem Matolcsy Györgyre, hanem Varga Mihályra hallgatott. "Nagy Márton nem lett a rendszer kegyvesztettje, nincs ellene politikai harag, csak az elnök úr bizalmából esett ki" - fogalmazott az egyik forrás.