térkép (főnév) Egy terület kicsinyített síkbeli ábrázolása; színes rajz, amely a Föld egy részének vagy területének felszíni tagolódását, domborulatait és részeit ábrázolja egységesen megállapított jelek és meghatározott arányú kicsinyítés segítségével. Autóvezetéskor a vezetőnek szüksége lehet egy térkép re, hogy megnézze, merre halad a helyes út. Az iskolában földrajzórán mindig használnak térkép et. Eredet [ térkép < tér (főnév) + kép]
Navi térkép
Az elkészült terv letölthető és pl. okostelefonon később offline is használható. Saját atlasz készítését segítő ingyenes online szolgáltatás az OpenStreetMap adatai alapján (több nyelven is elérhető, de magyarul még nem) Európai országok térképei, útvonaltervező Online térképek: Ingyenesen elérhető térképek a weben Térképkirály: térképekkel, térképészettel kapcsolatos tanácsadás, értékesítés Cartographia
- Mi a szinoptikus térkép
- Otp mastercard külföldön phone number
- Albérletek, kiadó lákások Pétfürdő - ingatlanROBOT.hu
- Berzence térkép
- Eladó 75 nm-es Családi ház Jászjákóhalma Deák Ferenc utca környékén! - Jászjákóhalma, Jász-Nagykun-Szolnok - Ház
- Belgium térkép
Video
Topográfiai térkép Topográfiai vagy fototopográfiai felmérés alapján készített, illetve ilyen módon készült térképből levezetett, sík és domborzatrajzot ábrázoló, legtöbbször tervezési, kutatási, valamint védelmi célokra készített térkép. Méretaránya 1:10 000-től 1:200 000-ig terjed. Tájfutótérkép Olyan közvetlen terepi tájékozódást szolgáló nagy és nagyobb közepes méretarányú térképtípus, amely a terepelemeket sajátos jelkulccsal olyan részletességgel ábrázolja, amely a terepen futósebesség mellett is szembetűnő a versenyző számára. Tipikus méretaránya: 1:15 000. Turistatérkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amelyről a különböző módon folytatott (gyalogos, kerékpáros, sítalp) túrázás szempontjából fontos terepi tájékoztató jelzések közvetlenül leolvashatók. Vízisport-térkép Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló közepes méretarányú térkép, amely az álló- és folyóvizeket, mint közlekedésre és sportolásra alkalmas közeget felületként ábrázolja, a közlekedést és a sportolást segítő adatok kiemelt feltüntetésével.
Cserkeszőlő térkép
Hazánkban Lázár deák nevét kell feltétlenül megjegyeznünk, akinek első kizárólag Magyarországot ábrázoló térképétől (1528) számítjuk a magyar térképészet kezdetét. Egész pontos ábrázolást ad a korabeli országról, bár a térképet első ránézésre nehéz értelmezni, mert mintegy 45°-kal elforgatták. Ezért látható rajta a Duna is ÉNy-DK-i futásban. Közel 1300 helységnév és 400 egyéb földrajzi név található rajta eredeti formában és nagyrészt hibátlanul, s érdekes, hogy akkor a Tihanyi-félsziget még szigetként állt a Balatonban. A magyar térképészet a XVIII. század végétől vett újabb lendületet az összesen 3 ízben lezajlott több éves katonai felmérések során. Ez a kor nagy méretarányú, nagy területre kiterjedő, egységes irányelveken nyugvó térképezése volt. Jelenleg a számos térképkiadónak, a pontos és digitális térképezésnek köszönhetően rendkívül sokszínű és bőséges kínálatú térképek állnak a rendelkezésünkre. Számos ember dolgozik azon, hogy ne tévedjünk el a világban, s mindig tudjuk, merre járunk.
Térkép
De mi a t�rk�p? Mindenekel�tt egy rajz, de nem ak�rmilyen rajz... Hasonl�tsd �ssze a bal oldali k�peket! (13. �bra) Mind a kett� ugyanazt �br�zolja, de t�rk�pnek csak az als�t nevezhetj�k. El�sz�r kisebb�tett form�ban rajzolt�k, tov�bb� fel�ln�zetb�l mutatja a felszini form�kat �s az ember �ltal a f�ldfelszinen fel�p�tett t�rgyakat. K�ptelens�g ugyanolyan m�retben egy papirlapon lerajzolni az egy bolyg� felszin�n tal�lhat� form�kat, ezeket mindig le kell kicsiny�ten�nk. Ha 500-szor vagy 1000-szer kisebbre kell rajzolnunk valamit, akkor a kisebb�t�s m�rt�ke: 1:500 vagy 1:1000 (1 ar�nylik az 500-hoz vagy 1000-hez). Vagyis: a t�rk�pen 1 cm-nyi t�vols�g a val�s�gban 500 vagy 1000cm-nek (5 vagy 10 m-nek) felel meg. 13. �bra. Ezt nevezz�k a t�rk�p m�retar�ny�nak. �sszefoglalva: a t�rk�p a felszini form�kat �s a felszin�n lev� t�rgyakat kisebb�tve, fel�ln�zetb�l �s s�kban �br�zolja. De ez nem minden!
Várostérkép Olyan nagy- vagy közepes méretarányú közvetlen tájékozódást szolgáló térképek, amelyek a települések belterületi (lakóterületi) részét mutatják be és ábrázolásmódjuk elsősorban a közlekedésre alkalmas közterületek kiemelését, valamint a település életében fontos objektumok feltüntetését célozza meg. Autótérkép ( autóstérkép) Olyan közvetlen tájékozódást szolgáló térképtípus, amelynek segítségével két objektum közötti, autóval járható, legrövidebb közút, az útminőség figyelembe vételével leolvasható. Általános földrajzi térkép Olyan közepes és kis méretarányú térképek, amelyek egy adott terület mind természeti, mind társadalmi eredetű jellemzőit mutatják be, a méretarány adta lehetőségek legteljesebb kihasználásával. E térképtípusokon a természeti és a társadalmi eredetű részletek egyensúlyban vannak egymással. Igazgatási térkép Olyan közepes vagy kis méretarányú térképek, amelyek a társadalom által létrehozott különböző jellegű igazgatási egységeket, azok határait és szintjeit, valamint a igazgatási funkciókkal ellátott objektumokat ábrázolják.
Egyiptom, Mezopotámia, Kína után az ókori görögök már valódi földrajzi térképeket készítettek, bár ezek csak leírásokból vagy többszörös másolatokból ismertek. Az egyik legismertebb görög földrajztudós Ptolemaiosz (i. e. 87-150), akinek a nevéhez fűződik a Kárpát-medence első ismert térképi ábrázolása. Térképén felismerhető az Alpok, a Kárpátok vonulata, a Duna, a Tisza, a Rába és a Dráva folyók, s többek között Sopron és Szombathely teledülések. A rómaiak térképészetét a gyakorlatias szellem hatotta át, az adózás, a földmérés, a városépítés, az útépítés, a kereskedelem és a katonaság céljait szolgálta. E fejlett úthálózat útjairól adtak tájékoztatást az úttérképek és az útleírások. A sötét középkor a térképészet fejlődésére is kihatott. A fejlődés nagyobb lendületet csak a XVI. századtól, a nagy földrajzi felfedezésektől vett. Ekkor fedezte fel például Kolumbusz is Amerikát, már körbehajózták a Földet is. A hajózás, a navigáció szükséglete hívta életre a térképek fejlődését, a régiek újítását és pontosítását.