- Santa ferenc sokan voltunk
- Meghalt Sánta Ferenc író – kultúra.hu
- Sánta Ferenc élete, halála és temetése - 2008. június 21., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
- Sokan voltunk - 2008. június 26., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
- Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
- József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Sánta Ferenc
1956 után keletkezett írásainak vezérmotívuma a kegyetlen világ, amelyben az ember helytállásának lehetősége egyre korlátozottabbá, az egyén kiszolgáltatottsága pedig egyre fokozottabbá válik. Műveiben ekkor az egyén és a hatalom viszonya, az egyén erkölcsi felelősségvállalásának mértéke és módja, a Hogyan kell és miképp lehet élni? kérdése foglalkoztatta. Alkotásai a korabeli magyar közéletre is nagy hatással voltak, mivel a sajtóban is vitákat gerjesztettek, illetve közülük jó néhányat színpadra vittek, megfilmesítettek. Immár az iskolai tananyagokban is szerepelnek. Művei: Farkasok a küszöbön (novellák, 1961); Az ötödik pecsét (regény, 1963); Húsz óra (1963); Az áruló (regény, 1966), drámaváltozata, az Éjszaka (1968, bemutatta a budapesti Katona József Színház 1968. március 8-án, Egri István rendezésében, Őze Lajos, Avar István, Básti Lajos, Sztankay István, Maklári János szereplésével); Isten a szekéren (válogatott novellák, 1970); A szabadság küszöbén (esszék, cikkek, interjúk, 1993).
Santa ferenc sokan voltunk
Történelem és erkölcs Sánta Ferenc műveiben 1984-03-01 Vitaregény a történelemről Sánta Ferenc: Az áruló 1977-04-01 Egy magyar játékfilm hatásvizsgálata Az ötödik pecsét / rend. Fábri Zoltán magyar film, 1976 Sánta Ferenc regényéből. 1976-05-01 Nagyobb-e a feladat, mint az ember? Az ötödik pecsét / rend. Fábri Zoltán Beszélgetés Az ötödik pecsétről. 1976-04-01 A hűség csapdájában Az ötödik pecsét / rend.
Meghalt Sánta Ferenc író – kultúra.hu
Elhunyt Sánta Ferenc író 81 éves korában. A művész 1973-ban kapott Kossuth-díjat, 2007-ben pedig a köztársasági érdemrend középkeresztjét. Temetéséről később ad tájékoztatást a Magyar Írószövetség. Sánta Ferenc 1927. szeptember 4-én született Brassóban, egy székely szegényparaszt és egy likőrgyári munkásnő harmadik gyermekeként. A család gyakran költözött, Sepsibikkszád, Marosvásárhely és Kolozsvár voltak Sánta gyermekkorának állomásai. A II. világháború Debrecenbe sodorta, ahol a református kollégium diákja lett, de kicsapását megelőzve önként távozott. Alig húszévesen megnősült, négy fia született. A család fenntartása érdekében előbb bányászkodott, majd az ötvenes évek elején a kispesti traktorgyár, később a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása lett. 1958-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1968 óta írói munkásságából élt. 1954-ben egy irodalmi esten Szabó Pál figyelt fel a magyar falu gondjáról-bajáról beszámoló fiatalemberre, és írást kért tőle. Sánta először húzódozott, aztán elküldte még 1952-ben írott Sokan voltunk című novelláját, amely 1954 márciusában az Irodalmi Újság hasábjain megjelent.
Sánta Ferenc élete, halála és temetése - 2008. június 21., szombat - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
- Dr szabó attila érsebész
- FLOXAL 3 mg/ml oldatos szemcsepp
- Sánta Ferenc: Isten a szekéren (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974) - antikvarium.hu
- Posta pécs nyitvatartás
- Kettős tömegű Lendkerék |
- Titkok könyve - játék
- Eladó húsos láda
- Weimari kék vizsla
- Rtl híradó online élő
- Injekciós zsírbontás tapasztalatok
Sokan voltunk - 2008. június 26., csütörtök - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy
2008. június 21., szombat, Világfigyelő A nagy magyar író 1927. szeptember 4-én született Brassóban székely család harmadik gyermekeként. Szüleivel gyakran költözött: Sepsibükszád, Marosvásárhely és Kolozsvár voltak gyermekkorának állomásai. A II. világháború Debrecenbe sodorta, a református kollégium hallgatója lett, ahonnan önként távozott. Alig húszévesen megnősült, négy fia született. A család fenntartása érdekében előbb bányász, majd az ötvenes évek elején a kispesti traktorgyár, később a Ganz Daru- és Hajógyár betanított munkása. 1958-tól az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, 1968 óta írói munkásságából élt. Szabó Pál ajánlásával 1954 márciusában közölte az Irodalmi Újság Sokan voltunk című novelláját, amelyet Móricz Hét krajcárjával rokonítottak. Első novelláskötete 1956-ban Téli virágzás címmel jelent meg. A Petőfi Kör alapító vezetőségi tagja, 1956 szeptemberében nyílt levelet intéz a miniszterelnökhöz a parasztság jogfosztottságáról. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő időszak írói és világnézeti válságának időszaka.
Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis
József Attila Könyvtár - Műelemzés Adatbázis | Keresés | Sánta Ferenc
Sánta Ferenc viszonylag magas életkort élt meg, írói életpályája azonban sokkal rövidebb, az 1950-60-as évekre korlátozódott – emlékeztetett Vasy Géza, aki máig az egyetlen monográfiát írta Sánta Ferencről még 1975-ben. Mint felidézte, Sánta Ferencnek 1954-ben jelent meg első elbeszélése, Sokan voltunk címmel, ami nagy feltűnést keltett. Az 1970-es évektől viszont már csak elvétve szólalt meg, akkor is inkább interjúkban, rövid publicisztikai írásokban, írói vallomásokban. Vasy Géza elmondása szerint Sánta Ferenc soha nem adott magyarázatot arra, miért hallgatott el, miért nem írt többet. Írói munkássága ezer könyvoldal, kéttucatnyi elbeszélés, három regény, az egyikből drámaváltozat készült. Írói munkásságát már viszonylag korán méltó elismerés övezte: kétszer megkapta a József Attila-díjat, megkapta a Kossuth-díjat, két regényéből – Az ötödik pecsétből és a Húsz órából – Fábri Zoltán filmet rendezett, és a moszkvai filmfesztiválon nagydíjat nyert velük – emlékeztetett rá Vasy Géza. Az 1960-as években a hivatalos és félhivatalos irodalomtörténet-írás a Húsz óra című regényét tartotta a legtöbbre, nagyrészt ideologikus értelmezés alapján – mondta.
(átélés, visszaemlékezés pillanata) Nem csak az igeidőkből derül ám ki, hogy nagyon régen történt a dolog, ebből a fordulatból: "Én már nagyobbacska voltam, ". Ilyet az ember akkor mond önmagára, ha már régen elmúlt a gyerekkora, egy 15 éves gyerek nem mondja magára, hogy nagyobbacska vagyok. Ennél több nemigen utal a történet idejére. -Ferkó-nagypapa-apa viszonya Amiket írsz, azok jók, de ne felejtsd idézetekkel, indoklással alátámasztani!!! (Ferkó- nagyapa: málnázni mentek, folyton mesélt, Ferkónak hagyta a tyúk combot is, stb) Ferkó-apa viszonya nem tűnik mai értelemben véve szeretetteljesnek, de valószínűleg akkoriban nem számított különösen ridegnek. Van egy idézet, amiből megtudjuk, hogy az apa elveri a fiút néha ("Bámultam, hogy eszik nagyapám, hogy szaggatja ujjaival a húst, s csak akkor vettem le róla a szemem, mikor láttam, apám rám néz. Verés volt a szemében, nagy verés. "), bár a novellában nem történik ilyesmi. A rideg viszonyra utal az utolsó sorok egyike is: "Közel lépett hozzám.
1973-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1993-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.