- 100 méternél magasabb a Föld legnagyobb fája | Sokszínű vidék
- A világ legöregebb, legmagasabb és legnagyobb fái - Filantropikum.com
Mint minden, ehhez hasonló fát, a Hyperion pontos helyét is titokban tartják és csak három csoport tudós ismeri és képes megtalálni a pontos helyét. Sherman tábornok – a világ legnagyobb fája kiterjedése alapján Annak ellenére, hogy számos más fa van a világon, mely magasságával és törzse szélességével fölülmúlja Sherman tábornokot, hozzáfogható egy sincs. Ez a példány kiemelkedik minden elő fa közül a bolygónkon a puszta térfogatával ( az ágait kivéve), így a legnagyobb élő organizmusaként tartják számon. Fotó: Bill Ferris A fa becsült kora 2300-2700 év. Túlélt számos erőtüzet és éghajlatváltozást, szerencsénkre még a "modern embert" is. A becsült súlya mintegy 1385 tonna, magassága 274, 9 méter, a törzsének átmérője pedig 11, 1 méter a földhöz legközelebb eső ponton. Így ez a leggyorsabban növekvő élőlény bolygónkon. A fát 1879-ben nevezte el James Wolverton az amerikai polgárháború egyik tábornokáról, akinek lovasságában szolgált, mint hadnagy. Arbol del Tule fa – a világ legszélesebb törzsű fája (11, 6 méter) Az Arbol del Tule egy ciprus fa, Santa Maria del Tule város központjában, Mexikó államban.
100 méternél magasabb a Föld legnagyobb fája | Sokszínű vidék
Sherman tábornok fája egy óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) az Egyesült Államokban. Az óriás mamutfenyő kizárólag Kaliforniában, Sierra Nevadaban él. Sherman tábornok fája a Föld legnagyobb térfogatú fája. A világ legnagyobb élő szervezeteként tartják számon, törzsének 1487 köbméteres kiterjedése alapján (2002-es adat). A fa a Sequoia Nemzeti Park ban található, a Giant Forest vagyis az Óriás erdő területén magasodik. Korát 2300-2700 évre becsülik. William Tecumseh Sherman amerikai polgárháborús tábornokról nevezték el. Az utópista szocialista Kaweah Colony közösség azonosította először a világ legnagyobb fájaként, és Karl Marx névre keresztelte, a Nemzeti Park Szolgálat (NPS, National Park Service) azonban átnevezte. Méretei: magassága: 83, 80 m kerülete a törzs aljánál: 31, 10 m a törzs aljának legnagyobb átmérője: 11, 10 m átmérője 1, 5 m magasságban: 8, 25 m átmérője 18 m magasságban: 5, 30 m átmérője 55 m magasságban: 4, 30 m a legnagyobb ágának átmérője: 2, 10 m az első nagyobb ág elhelyezkedése a földtől mérve: 39, 60 m a lombkorona átlagos szélessége: 32, 50 m VIDEÓ Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!
- A világ legnagyobb fája de
- Thomas hardy távol a világ zajától
- A nyolcadikosok nem sírnak online
- 100 méternél magasabb a Föld legnagyobb fája | Sokszínű vidék
- A világ legnagyobb faa airport
- A vilag legnagyobb faja
- Élő bolygónk – online szemle
[1] Föltételezhetően a Sierra Nevada hegységből terjedt el. Minden vadon élő állománya védett. Legnagyobb és legsűrűbb populációja a Sequoia Nemzeti Parkban, a Kings Canyonban nő. Itt számos nyolcvan méternél magasabb, a hat méterhez közeli törzsátmérőjű példánya látható. A legnagyobb és legszebb példányok a Yosemite Nemzeti Parkban állnak. Európába először a skót John D. Matthew hozta be a 19. század közepén. Az európai populáció alapját William Lobb vetette meg: az általa hozott magokból jóformán az egész kontinensre jutott. Északi elterjedésének a hideg telek szabnak határt. Felfedezése [ szerkesztés] Az óriás mamutfenyőt először J. K. Leonard írta le 1833-ban, de nem határozta meg pontosan, hogy hol is látta a növényt. Ezután John M. Wooster számolt be róla. Első tudományos leírása John Lindley műve. Ő Wellingtonia giganteá nak nevezte el a fát, mert nem tudta, hogy a Wellingtonia név már foglalt (az azóta átkeresztelt Wellingtonia arnottiana számára). A Wellingtonia név máig fennmaradt Angliában mint a növény köznapi neve.
A világ legöregebb, legmagasabb és legnagyobb fái - Filantropikum.com
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás mamutfenyő témájú médiaállományokat és Óriás mamutfenyő témájú kategóriát. Két fiatal mamutfenyő Budakeszi közelében Az óriás mamutfenyő vagy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) régebben a mocsárciprusfélék (Taxodiaceae), manapság inkább a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába sorolt Sequoiadendron nemzetség egyetlen élő faja. Régebben egyes szerzők közeli rokonával, az örökzöld mamutfenyővel egy nemzetségbe (Sequoia) sorolták Sequoia giganteum néven. Az angol redwood nevet – amit a tengerparti mamutfenyőre is használnak, és amit olykor tévesen vörösfenyőnek fordítanak – vöröses színű, rostosan foszló kérgéről kapta. A Földön élő legnagyobb testtömegű élőlények ennek a fajnak a képviselői. A legöregebb ismert példány 3200 éves; törzsének átmérője 8, 85 méter, magassága 93, 6 méter, becsült tömege mintegy 1000 tonna. Elterjedése, élőhelye [ szerkesztés] Tipikus holarktikus faj; természetes elterjedési területét az atlanti-pacifikus flóraterületen, Kalifornia állam hegyvidékein találjuk 1400–2600 méterrel a tenger szintje fölött.
Néhány mag kihullik a forró nyári napokon, amikor a toboz kissé összetöpped, de a többségük csak akkor szabadul ki, ha a toboz erdőtűz vagy rovarkár miatt kiszárad. Egy-egy nagyobb példány akár 11 000 tobozt is érlelhet 300 000–400 000 maggal. A szárnyas magok az anyanövénytől akár 180 méterre is elröpülhetnek. A magvak kiszabadulását két állat: a Phymatodes nitidus nevű bogár és a Douglas-mókus is segíti. A bogár a fa tobozaiba rakja petéit, és a kifejlődő lárvák kacskaringós járatokat rágnak a tobozba. Ezzel felborítják annak vízháztartását, és a toboz kiszárad. A mókus a fa húsos, zöld tobozait rágcsálja, és eközben ugyancsak kihullhat néhány mag. Bár a magok a tűleveles, nedves humuszon is kikelnek, de ezek elpusztulnak nyáron, amikor az avar kiszárad. A magoncok csak sok ásványi anyagot tartalmazó termőtalajon, teljes napfényben fejlődnek rendesen. Az egyéb növényfajokkal eleinte kevéssé versenyképesek, ezért többnyire csak erdőtűz után tudnak kifejlődni. A tűz után maradó hamu egyúttal az ultraibolya sugarak káros hatásától is óvja a magokat.