porterfromamerica.net
2018. május 20. 08:24 MTI A húsvét utáni ötvenedik napon, az idén május 20-án ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját. A néphit szerint ha e napon szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb keresztény ünnep neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Az ünnepet sávuótnak, a "hetek ünnepének" nevezik, mert hétszer hét nappal pészah után ünneplik. A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért Szentlélek a tanítványokra.
A Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház. A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - munkaszüneti nap. A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket.
Házról házra járnak. Csíksomlyói búcsú Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyománya a 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. Forrás: Wikipédia
21. 6 C Budapest péntek, 2020. július 3. Keresztény Élet Portál Hírek Új kilátópontok az ősi templom tornyaiban Imahét a vallásszabadságért, amely erős nyomás alatt áll 8 tulajdonság, amiért Benedek Tibor igazi példakép Száznál is több spanyol pap halt meg a koronavírusban Gyönyörű beszéd egy ballagó pannonhalmi diáktól Lelkiség Böjte Csaba: Az ember képes önmagát formálni Böjte Csaba: Kérés… A fájdalmat Te teremtetted, Uram Imádság Jézushoz Pál Feri: Mit kezdjünk a megoldhatatlan problémáinkkal? Összes Az év minden napjára Húsvéti időszak Karácsonyi időszak Videók "Villámokat támaszt…" Jó megoldás-e az óvszerhasználat? A házasság alapjai Hogyan gyónjak, ha szégyellem a bűneimet? Összes A szívében mindenki szerzetes Hirdetéseink Istenes versek Keresztkérdés Kitekintő Újságelőfizetés A lelkiatya válaszol Kezdőlap Kiemelt Mit ünneplünk pünkösdkor? Kiemelt Lelkiség május 31, 2020 Mit jelent pünkösd ünnepe az utca embere számára? (2016-os felvétel. ) További Kereszt kérdés videóinkat erre találja, YouTube csatornánkat pedig erre.
Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló. Májusfa A magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állítottak májusfát. Másik jeles alkalma pünkösd volt. A május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. Pünkösdi király Az évelő pünkösdi rózsa vagy kerti bazsarózsa a föld alatt gyöktörzset fejleszt, amelyből 40-80 cm magas fényes, összetett levelek és mélybordó, piros, rózsaszínű vagy fehér, illatos virágok fejlődnek.
Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. " (ApCsel 2:1-6) Péter apostol megmagyarázta az ott levőknek, hogy most teljesedett be, amit Jóel így prófétált: "Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Szellememből minden halandóra, és prófétálnak fiaitok és leányaitok, és ifjaitok látomásokat látnak, véneitek pedig álmokat álmodnak; még szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban Szellememből, és ők is prófétálnak. " (ApCsel 2:17-18) Jézus is megígérte a Pártfogót, akit Ő küld el az Atyától, "az Igazság Szellemét, aki az Atyától származik, az tesz majd bizonyságot énrólam. " (János 15:26b). "Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. És amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet. A bűn az, hogy nem hisznek énbennem; az igazság az, hogy én az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; az ítélet pedig az, hogy e világ fejedelme megítéltetett. "
TOVÁBBI CIKKEK INNEN-ONNAN Jöjj, Szentlélek Úristen Erdő Péter: Pünkösdkor minden életre kel Miért pünkösd az Egyház születésnapja? Lelkiség Az ateista is ismeri Istent, amikor szeret Pilinszky János az imádságról Fábry Kornél: Gyakran csak Jézus maradt, de ő mindig maradt Abból lesz szent, aki szentté tesz másokat A szentmise értéke Ferenc pápa: Bocsánatot kérünk! Nagyboldogasszony Imádság az Égi Édesanyához Ami igazán ér valamit "Elég ha csak annyit mondunk: köszönöm" Facebook Instagram Mail Youtube Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelmi irányelvek Partnereink © 2014–2020 Szent Maximilian Kft.
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. "Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek.
(János 16:7-11) Tehát Jézus kitöltötte Szent Szellemét. Görög nevének (πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz, egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik ókori keresztény írók (Tertullianus, Órigenész), ünneplése egyidős az egyházzal, tehát az apostolok idejéből való. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (Kr. u. 325) mozgó ünnep. A bérmálás szentségét hagyományosan pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik. Népszokások A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték.
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. Tavaszköszöntés Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat. Pünkösdi királynéjárás Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak.