- Az iskolaőrség bevezetése után már a családi pótlékot is megvonnák a problémás diákok szüleitől - 10/10
- Az tribes
Az M1 péntek esti műsorában egy újabb, iskolát célzó törvényjavaslatról beszélt Horváth László miniszterelnöki megbízott, ami röviden arról szól, hogy megvonnák a családi pótlékot azon gyerekek szüleitől, akik az iskolában nem tudnak megfelelően viselkedni. A politikus szerint a gyöngyöspatai eset rávilágított arra, hogy ez a káros, romboló társadalmi modell jutalmazás helyett elítélendő, és ezt nem díjazni, hanem valahogyan büntetni kell. Vannak olyan intézmények, ahol a gyerek be sem jár az órákra, bőven túl van a megengedett 250 óra hiányzásán, de akad olyan is, aki teljesen kimeríti az erőszakos kifejezés fogalmát, de mégis az államtól vár kártérítést, mert az iskolát és a tanárokat okolják azért, mert a gyereke megrekedt azon a szinten, ahol maximum a nevét tudja leírni, azt is másolás szintjén. Horváth szerint ki kell vezetni az erőszakot az iskolákból, valamint meg kell kérdezni a szülőt is a felelősségéről, akik előszeretettel bújnak a gyerekeik mögé, mondván, otthon ártatlan kisbárány a kölyök, nem is értik az agresszióját (meg amúgy is a tanár a hibás mindenért, mert kifogta magának a gyereket).
Az iskolaőrség bevezetése után már a családi pótlékot is megvonnák a problémás diákok szüleitől - 10/10
- Lakossági hulladékudvar | Depónia Nonprofit Kft. - Közszolgáltatási hulladékszállítás
- Mikszáth kálmán tétel
- A szülő viselkedése motiválja a gyermeket - 5 lépés a gyermek ösztönzésére – nem könnyű, de megéri.
- Itthon: Segítség, a gyerek nem akar leckét csinálni! | hvg.hu
- Az iskolaőrség bevezetése után már a családi pótlékot is megvonnák a problémás diákok szüleitől - 10/10
Az tribes
Ha nincs a gyereknek saját szobája vagy akár egy szobában alszik és él az összes családtag, az szintén hátrányt jelent. Tanítás a diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában Fotó: Kovács Attila / MTI A családon belüli, elsősorban nők és gyerekek elleni erőszak jelenléte pedig ugyan nem függ össze a társadalmi státusszal, de jelentős mértékben megnehezíti a jó jegyek szerzését. Melyik gyerek képes hatékonyan tanulni, ha a másik szobában őrjöng egy részeg apa, vagy a rendszeres fizikai erőszak miatt állandó félelemben kell élnie? A magyar iskolarendszer egyébként is növeli az egyenlőtlenségeket a szakemberek szerint. Sietteti a gyerekeket, ezért rossz képességűnek számít, aki nem tanul meg elvárt időre olvasni. Nem veszi figyelembe, hogy nagyok lehetnek a fejlődésbeli különbségek, és ez nem feltétlenül jelent képességbeli eltérést. Az esélyegyenlőségre törekvő iskola ezzel szemben egyénként tekint a gyerekre: a finn, svéd, norvég és lengyel rendszerben nem szegregálnak, hanem együtt képeznek, több pedagógust alkalmazva.
Azok a gyerekek, akik környezetével és magukkal a gyerekekkel is tudatták, hogy a tesztjük alapján nagy fejlődés várható, az év végére hatalmasat fejlődtek, míg a normális csoport fejlődése sokkal alacsonyabb lett. Az év végén elmondták nekik, hogy a tesztek átlagosra sikerültek, csupán a kísérlet kedvéért véletlenszerűen válogatták ki azokat a gyermekeket, akiktől nagy fejlődést vártak. A vizsgálatból egyértelműen kitűnik, hogy a szülők, nevelők valódi belső elvárásainak hatalmas szerepe van a gyerekek előmenetelében, tehát nem elgendő csupán jutalmazni, vagy bűntetni, hanem belsővé téve hinni is kell azt, amit megerősítünk a gyerek viselkedésében. Forrás Harmonet Kép education/reading/
Július 15-éig ingyen utazhatnak a Gyermekvasúton azok az általános- és középiskolások, akik a tanévet kitűnő bizonyítvánnyal zárták. A jeles tanuló általános iskolások ezen felül idén is ingyen megnézhetik a Fővárosi Nagycirkusz előadását, a vidékiek pedig vasúti kedvezményt kapnak, vagy saját városukban is elmehetnek cirkuszba. Tavaly mindezen túl az ország több pontján részesültek valamilyen ingyenes szolgáltatásban (például strand, élménypark) a kitűnők, és idén is várható több helyi kezdeményezés. A Facebookon egyes posztok alatt kisebb kommentháború alakult ki arról, hogy diszkrimináció-e vagy megérdemelt jutalom az, ha a 400 forintos jegyet nem kell kifizetniük a jó tanulók szüleinek a Gyermekvasúton. Egyes vélemények szerint " egy érdeklődő gyerek lazán összehozza" a kitűnő bizonyítványt, más úgy gondolja, hogy van, aki tehetséges, de különböző okok miatt nem tud jól teljesíteni. Kérdés, hogy milyen elgondolás áll a jutalmazás mögött és mi a célja? Az, hogy a rosszabb tanulók jövőre lelkesebben tanuljanak?
Például hiába tudjuk, hogy gyönyörűen kitakarítottuk a lakást, a jó teljesítmény érzése kevésbé okoz örömet, ha senki sem veszi észre. Ugyanakkor elégedettségünket fokozza, ha valamelyik családtag elismerését fejezi ki. Mindez egyáltalán nem csökkenti a motivációnkat, sőt éppen ellenkezőleg: a motiváció akkor vész el, ha hiába erőlködünk, nem sikerül elismerést kicsikarni környezetünk tagjaiból. Ezt a tapasztalatot tekintetbe véve nagy óvatossággal kell eljárnunk, amikor az óvodában jutalmazásról esik szó. A jutalmazás, a jó teljesítményt követő dicséret ugyanis nem más, mint minősítés, visszajelzés. A jutalmazás megerősítheti a gyerekeket abban, hogy jó úton járnak, érdemes a dologgal foglalkozniuk. Negatív következménnyel járhat, ha munkájukat nem követi minősítő jutalom: nagy eséllyel az adott feladattól is elmegy a kedvük. Ugyanakkor a minősítő jutalom is lehet irreálisan nagy vagy aránytalan a teljesítményhez képest, és ez esetben ugyanúgy a motiváció csökkenését idézi elő, mint az értékelés elmaradása.