porterfromamerica.net
Összefoglaló Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást? Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
A sepregető öregasszony, aki ha teheti, mindenki útjából el iparkodott seperni a bajt, veszedelmet, áthágta a magyar határt, alakját éppúgy ismerik német földön, mint az Északi-tengernél vagy Svájcban, a Columbia Egyetem Kelet-európai Arcképek sorozatából holdtükör arcába nézhetnek az olvasni szerető New York-iak. Lakásomat vadidegenek keresik fel miatta, állnak az erkélyemen, ahonnan még látni egykori otthonát, kértek tőlem már fényképet róla és valami emléket Viola kutyáról. Az Európa Könyvkiadó is nyilván Emerenc ösztönzésére döntötte el, hogy mikor újraindítja a szerző életműkiadását, nem a pályakezdő Freskó megjelentetésével teszi, amikor az arénába visszatért fiatal író szenvedélyének lángjai először lobbannak a higgadttá modulált mondatok között, hanem Az ajtó-val, amely alkotója jelenlétét harmincnégy nyelven igazolja vissza a nemzetközi könyvpiacon. Testi anyámnak, Jablonczay Lenkének megépítettem a síremlékét a Régimódi történetben, negyedszázad eltelte után nem hittem volna, hogy lesz még egy kifizetetlen adósságom.
Szabó Magda: Az ajtó Szabó Magda a XX. századi magyar széppróza egyik legjelentősebb és legismertebb alakja. Életművének fontos és kiemelkedő darabja Az ajtó című regénye először 1987-ben jelent meg. Azóta 40 nyelvre fordították le, megkapta érte a franciáktól a Femina-díjat 2003-ban, majd film is készült belőle 2012-ben Szabó István rendezésében. Szabó Magda gyönyörűen és kifejezően ír, minden története, sora tele van érzelemmel. Itt különösen, ahogy a megjelenített két világ szembekerül egymással, és megmérettetik. Szorongató, émelygős érzést válthat ki az olvasóban az érzelmi felfokozottság, ahogy alapvető emberi érzelmek és gesztusok mögött direkt embertelenséget sejtet. Olvasás után csak néz az olvasó és ámul a csodán. Az egyszerűségében nagyszerű történeten. Nekem az egyik kedvenc Szabó Magda-regényem, nagyon megrázó, napokig nem szabadultam a hatása alól első olvasása után. Talán ez a könyv is a "nem beszélni kell róla, hanem olvasni" kategória. Félelmeink, titkaink a csukott ajtó mögött.
Biztos sokan olvastak-hallottak az új magyar filmről, amit Szabó István rendezett Szabó Magda fenti regényéből. Én is a film miatt figyeltem fel a könyvre, mivel az írónő életművével mostanában ismerkedem. A filmet múlt szombaton láttam (egy nem túl népes moziteremben - hát nem tudják az emberek, hogy mi a jó? :)), a könyvet pedig hangoskönyvként hallgattam - a könyvtárból kivették az összeset:) "Ez a könyv, pontosabban mostani új kiadása, több okból kivételes állomás írói életutamon: elsősorban amiatt, hogy míg készült, szüntelenül azt éreztem, hasztalan tettem papírra, senkit nem fog érdekelni Szeredás Emerenc, még kevésbé az én nem is valami vonzó arcképemet rögzítő gyónás, mely összetört tükörcserepekből egybetákolt keretbe szorítja az írót és a megsérthetetlen, mégis megsértett igazságot. A mindig is mitológiai személyiségnek érzékelt Emerenc aztán megtette első csodáját: az első kiadás megjelenése utáni héten már nem volt kapható története, a könyv üzenetét, amelynél magánabb magánügy igazán nem volt elképzelhető, személyes ügyüknek vállalták fel azok, akik az írót élete minden buktatóján átsegítették: az olvasók.
Szabó Magda Kossuth-díjas írónő mitológiai személyiséggé növesztett sepregető öregasszonyának története igazi világsiker: 34 nyelvre fordították le. Molnár Anna, a neves írónő és professzor férje Budára költözik. Ahhoz, hogy mindketten hivatásuknak élhessenek, szükségük van egy megbízható házvezetőnőre. A szomszédok és ismerősök a szemközti ház lakóját, egy kemény, dolgos, köztiszteletnek örvendő, ám egyben rettegett hírű asszonyt, Szeredás Emerencet ajánlják. Emerenc a vastag, bezárt ajtó mögött él. Molnár Anna előtt feltárul az ajtó, mely mögött Emerenc védi magányát és tehetetlen nyomorúságát. A két asszony ismerkedéséről, bátortalan közeledéséről, egymásra utaltságáról és fokozatosan szeretetté alakuló kapcsolatáról szól a mű, melyre mindvégig rányomja bélyegét a közelmúlt történelme és az emberi méltóság tisztelete... "Szabó Magda jogutóda Tasi Géza engedélyével és jóvoltából" Az előadás támogatója: az ORIGO Filmgroup Zrt. és az NKA
A színházi előadások, musicalek és a sok sikeres könyv mind megtalálható az oldalon, hisz mindenki ismeri az Abigélt. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Regényei Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Szabados Magda és Szeredás Emerenc kétféle intelligenciájának összemérése – Kabdebó Lórántot idézve – "a kiművelt humanizmus és az ős-archaikus emberség szembesítése". (Verrasztó) És valóban: Emerenc a társadalmi normák és konvenciók helyett univerzális erkölcsi eszmék jegyében él és cselekszik; a szerzetes fáradhatatlan, néma kötelességtudásával, a szentek irgalmatlan hithűségével szolgál és szolgáltat igazságot. A modern társadalmakban uralkodóvá váló, önmegvalósító életmodell és a létezés önértéke helyett az értelmes, emberhez méltó élet elvét vallja, s körömszakadtáig ragaszkodik a saját halál mindenkit megillető jogához. Emberi működésének és személyisége tovagyűrűző hatásának históriája – e profán üdvtörténet – az emberi méltóság balladájaként is értelmezhető. Magda és Emerenc viszonyában a saját hiúságát tápláló, a tehetségét elismerő hatalom mindenkori elvárásaihoz igazodó író s az emberi tisztaság kétkezi apologétájának gigászi küzdelme áll előttünk. Muhi Klára találóan foglalta össze Emerenc erkölcsi felháborodásának, értelmiségi gazdáját érintő kritikájának lényegét: "Dologidőben miért jár templomba, miért nem a beteg urával törődik az írásai helyett, miért nem szül gyereket, egyáltalán, miért bízik annyira a szavakban, a könyvekben, a nyilvánvalóan igazságtalan jóistenben, a nyilvánvalóan nem létező túlvilágban, az ostoba politikai rendszerben, amelyiktől a fontos díjat elfogadja. "
A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2018. január 2. kedd 11:31 Bűzt, romlást, egy rég elvándorolt család maradék értékeit rejtegette Emerenc a Júlia utcában. Az ajtó, amely kétségkívül Szabó Magda egyik legfontosabb regénye, bejárta a világot, és ma is tovább hódít. Az elmúlt pár évben például az Egyesült Államokban, ahol a New York Times bestsellerlistájára is fölkerült. Filmet Szabó István készített belőle, az Oscar-díjas Helen Mirren és a német Martina Gedeck főszereplésével, 2012-ben. A pontos németek úgy fordították le a címet: Az ajtó mögött. Ezt a címet kapta Verrasztó Gábor új könyve is. Talán már tudja a legtöbb magyar olvasó, mi volt Szabó Magda regényhőse, a szikár és kiismerhetetlen idős házvezetőnő szolgálati lakásának ajtaja mögött. Bűzt, romlást, egy rég elvándorolt család maradék értékeit rejtegette, és egy csomó macskát, de közben voltaképpen élete titkait és a tisztességét védte. Próbálta takargatni a külvilág elől a hanyatló élet mocskát.
Sajnos azonban, mivel védett sírról van szó, a hatóságok azóta sem engedélyezték, hogy a sírkövön Szobotka Tibor és Szabó Magda neve mellett Szőke Júliáé is szerepeljen. Szabó Magda, Szobotka Tibor és Szőke Júlia nyughelye a Farkasréti temetőben Megfelel a valóságnak az is, hogy az írónő rálátott Emerenc ajtajára. Szabó Magda erkélye alatt állva a fák között most is kivehető az egykori házmesteri lak ajtaja. Szabó Magda férjével 1960-ban költözött a Júlia utcai házba, amelynek homlokzatán ma tábla őrzi a híres lakók emlékét. Az ajtó című regényt 2012-ben filmesítette meg Szabó István. Szerintünk, a Júlia utca is rendkívül hangulatos, ám a filmesek valamiért mégis a szomszédos Lotz Károly utcát találták alkalmasabbnak a forgatásra. Az írónő házát a Lotz Károly 24-es számú épület "játszotta". A szemfülesek észre is vehetik a filmben a véletlenül kint felejtett 24-es házszámot. A forgatás Lotz Károly utcai helyszíne Az itt lakók bizony nem fogják egyhamar elfelejteni a forgatást. A papír és vízpermet keverékéből készülő mindent elborító műhavat ugyanis még a forgatás után hónapokkal is hordta a szél a környéken.
A cím értelmezése is ambivalens. Az ajtó a történetben megjelenő már-már misztikussá váló határvonalat jelképezi a külvilág és Emerenc rejtett, macskákkal és emlékekkel telezsúfolt mikrokozmosza között. Egyben az ismeretlen, a titokzatos, az elvont fogalmainak metaforikus értelmezése is helytálló. Magda bejut ezen az ajtón, Emerenc őt egyedüliként avatja be legféltettebb titkaiba. A sors tragikus játéka, hogy végső soron Magda lesz az is, aki elárulja őt. Ez a jószándékú árulás az, ami nem hagyta nyugodni az írónőt. A szeretet és a lelkismeretfurdalás különös keverékéből született a regény, és ez a furcsa kettősség ragadja meg az olvasó lelkét is. Nemtől és kortól függetlenül kötelező olvasmány, tele örök időkre szóló, felejthetetlen tanulságokkal. Szabó István filmje alig mérhető a regényhez, így jobban tesszük, ha a rendező kissé felszínes CGI látomásai helyett saját képzelőerőnkben bízunk. Szabó Magda: Az ajtó Európa Könyvkiadó, 2012